Címke: változási vázrajz

Ingatlanon történő építkezés, ráépítés

Ingatlanon történő építkezés, ráépítés

Az ingatlanpiac felpörgésével folyamatosan fogytak el mind a belterületi -, mind pedig a zártkerti olyan ingatlanok, amelyek beépítési lehetőséget rejtenek magukban. Vannak azonban olyan korábbiakban kialakult – főként nagyobb méretű – (részben) épülettel beépített ingatlanok, amelyek a helyi építési szabályzat szerint további építkezési lehetőségeket kínálnak. Sok esetben a tulajdonos telekmegosztással leválasztja az ingatlanából azt a részt, amelyet nem kíván használni és azt önállóan forgalomképes ingatlanként értékesíti, komoly összegű bevételt realizálva. Előfordulhat azonban, hogy a helyi építési szabályzat nem engedi telekmegosztással olyan mértékre osztani a telekméretet, amely kellően alkalmas új helyrajzi számú ingatlan kialakítására és az azon történő építkezésre. A helyi építési szabályzat tüzetes áttanulmányozását követően elhatározott és erre alkalmazott megoldás szerint az adott nagyméretű telekingatlan tulajdonosa ráépítési megállapodást köthet az építkezni vágyó személlyel, amely megállapodásban rögzítendő többek között a ráépítés jogkövetkezménye és a ráépítési jog ellenértéke. A félreértések elkerülése érdekében célszerű a megállapodás mellékleteként építész mérnökkel, földmérő mérnökkel pontos rajzot készíteni. Az építkező személy a megállapodásnál fogva jogosulttá válik az adott használati részt birtokolni, használni, így arra építkezni is. Az építkezés befejeztével azonban a felépítmény (épület) is az építkezésben nem részes fél (tulajdonos) és a ráépítő osztatlan közös tulajdonába kerülne, ha annak ellenkezőjéről írásban (!) nem állapodnának meg.

Az építkezés előtt:

A ráépítés jogkövetkezményeiről célszerű írásban, még az építkezés megkezdése előtt megállapodni, annak érdekében, hogy abból a későbbiekben konfliktus és vita ne kerekedjen. A ráépítési megállapodásban a telek összes tulajdonosai és a ráépítők abban kell tehát megállapodjanak, hogy ráépítő(k) célhoz kötött birtoklási-használati jogot („földhasználati jogot”) szerezve ráépítenek a telektulajdonos(ok tulajdonában lévő már beépített avagy beépítetlen területre és ezen építkezésük jogkövetkezményeiként létrejövő felépítmény(ek) – mint az ingatlan-nyilvántartásban önállóan ingatlanként feltüntetésre kerülő épület(ek) („A”, „B” stb.) – tulajdonjogát azonban csak az építkezésben részes  fél vagy felek szerzik meg (utóbbi esetben egymás között tetszőleges arányban), azzal, hogy a földre az épület mindenkori tulajdonosát földhasználati jog illeti meg.

Az építkezés után:

Alapesetben egy építkezés befejeztével az építésügyi hatóság kiállítja a hatósági bizonyítványt (használatbavételi engedélyt) és a földmérő mérnök feltüntetheti az épületet a térképi adatbázisban, továbbá a ráépítő kérheti az ingatlan-nyilvántartási adatváltozás átvezetést. Ezzel azonban az önálló ingatlan még nem jönne létre az ingatlan-nyilvántartásban, új tulajdoni lap nem kerül megnyitásra, így az épület még osztja a telek jogi sorsát. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon szükség van olyan földmérési munkarészekre, jelesül az épület önálló ingatlanná alakításáról szóló -, valamint a földhasználati jog terjedelmét tartalmazó záradékolt változási vázrajzra is, továbbá a ráépítés jogkövetkezményeit – az épületet önálló ingatlanként létrehozó, ennek tulajdonjogát és a hozzá kapcsolódó földhasználati jogot – rendező ügyvéd által ellenjegyzett okiratra, amelynek alapját az építkezés előtti megállapodás képezheti. A megállapodás létrejöttéhez szükség lehet a teherjogosultak hozzájárulására is, ennek beszerzése a tulajdonos feladata. Fontos lehet, hogy a ráépítés alapján történő tulajdonszerzés illetékmentes -, ugyanakkor a földhasználati jog értéke után illetéket kell fizetni.

Ha a fentiek elmaradnak, akkor az épület(ek) is osztatlan közös tulajdonban marad(nak) a nyilvántartás szerint, nem válik el a föld és az épület(ek) tulajdonjoga és tapasztalataim szerint az idő múlása -, a felek személyének változása -, teherjogosultak megjelenése adott esetben jelentősen megnehezíti a helyzet megállapodáson alapuló – peren kívüli – rendezését.

Ha tulajdonosként olyan mértékű és adottságú ingatlannal rendelkezik, amely alkalmas a fentiekre és szándékában áll komoly összegű bevételre szert tenni, úgy forduljon hozzám bizalommal, annak érdekében, hogy építész és földmérő mérnököt bevonva biztosan meg lehessen valósítani a fentiekben körülírt folyamatot! Kellő körültekintés hiányában súlyos következmények adódhatnak, amelyeket jobb előre kizárni!

Külterületi avagy zártkerti övezetben további előzetes eljárások szükségesek!

dr. Fejes Krisztina ügyvéd

Ingatlanok telekalakítása, telekalakítási eljárás

Ingatlanok telekalakítása, telekalakítási eljárás

A telekalakítási eljárás az egyes telekingatlanok területét érintő változások engedélyezésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. Irányulhat többek között telek felosztására, telkek egyesítésére, telekhatár rendezésre és telekcsoport újraosztására. Gyakori, hogy a szomszédos telkek tulajdonosai között adásvétellel kombinálódik, ezt hívjuk telekalakítással vegyes adásvételi szerződésnek, amely földmérési munkának illetőleg az azt követő okiratnak az elkészítése földmérői – ügyvédi berkekben is komoly fejtörést okoz, így javasolt a megfelelő mélységű szakismerettel rendelkező földmérő mérnökhöz, ügyvédhez fordulni!

Szakaszai (főszabályként):

1. Földmérő mérnök megbízása, aki elkészíti a változási vázrajzot és azt benyújtja záradékolásra az illetékes Földhivatali Osztályhoz.

2. Telekalakítási engedélyezési eljárás, amely a Földhivatali Osztály hatáskörébe tartozó hatósági eljárás, amelynek során beszerzik a szakhatóságok állásfoglalását (Állami Főépítész, Kormányhivatal Útügyi Osztálya stb.) és ha a jogszabályi feltételek adottak, hatósági határozattal engedélyezik a telekalakítást.

3. A térképi változásoknak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése, amely a záradékolt változási vázrajzzal és a véglegessé vált hatósági határozattal, továbbá a felek által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak a Földhivatali Osztályhoz történő benyújtásával indul és az átvezetésről szóló határozat véglegessé válásával zárul.

Célszerű már az eljárás megindítása ELŐTT (!!!) földmérő mérnökkel és felkészült ügyvéddel konzultálni, akik a leginkább megfelelő megoldásban tudnak minden bizonnyal Önöknek segíteni.

Földmérő mérnök: Szilvás Károly Dániel ? +36304723193, ? foldmeres@geosk.huhttps://geosk.hu/

Telekalakítási ügyekben is forduljanak hozzám bizalommal!

dr. Fejes Krisztina ügyvéd

Theme: Elation by Kaira.